Skip to main content

A Black Angus Farm relatív friss vállalkozás; ahogy az ország kezdi újra felfedezni a marhahúst, teret hódítanak a BBQ fogások, a vendéglőkben is egyre keresettebbé válnak a vörös húsok, az Angus marhák iránt is nő az érdeklődés. A nyárádmagyarósi Black Angus farm a piac felső szegmensét célozza, Nagy Péter Tamás menedzsert kérdeztük róla.

Miért tartod fontosnak, hogy létrejöjjön a Nyárádmenti Termék védjegymárka, amely összefogja, közös teret biztosít a nyárádmenti termelőknek, illetve gazdasági szempontból milyen pozitív hozadéka lehet ennek?

– Elsősorban azt látom, hogy nagyobb ismertséget biztosít nekünk, termelőknek. Továbbá fontosnak tartom, hogy ismerjük a termékek eredetét, származását, amelyeket fogyasztunk, és tegyünk róla, hogy azok az árucikkel, amelyek piacra kerülnek, jó minőségűek legyenek. Ez a fogyasztóknak is fontos. Mi is felsorakoztunk a Nyárádmenti Termékek csoporthoz, jó, ha sok jó termék van egy védjegy alatt.

A saját vállalkozásodból kiindulva, hogy gondolod, az emberekben fontos tudatosítani, hogy ezek a termékek egy különleges régióból származnak?

– Azt tapasztalom, hogy egyre fontosabb a fogyasztók számára, és nagy hangsúlyt is fektetnek arra, hogy tudják: mit és honnan esznek, hogy a termékek egy megbízható helyről származzanak. Nekünk már sikerült egy zárt, integrált rendszert felépíteni – ez azt jelenti, hogy az állatok nálunk születnek, itt nőnek fel, és itt kerülnek feldolgozásra. Üzemünkből már késztermékek jönnek ki, amelyeket nem csupán vendéglátóegységekhez, hanem a végső fogyasztókhoz is eljuttatunk, tehát igen, úgy látjuk, hogy egyre nagyobb az érdeklődés.

Tehát ti tulajdonképpen prémium terméket forgalmaztok?

– Így van, de ez nem csupán erről szól, hanem minden manufakturális termékről a régióban, tehát a helyi termékcsoportokról: a méztől, a helyi zakuszkán, savanyúságon, tejtermékeken, hústermékeken, pékárun át a különböző gyümölcsökig, ezek mind-mind helyi, nyárádmenti áruk. Fontosnak tartom, hogy ez minél hangsúlyosabb legyen, minél tudatosabb legyen, egyrészt a helyi fogyasztók számára, akiknek ez egy biztos táplálékforrás, másrészt a termelőknek, akiknek ez stabil, biztos jövedelem. Évek munkájáról beszélünk.

– Mitől más a ti vállalkozásotok, milyen kapacitással dolgoztok, hová szeretnétek eljutni?

Mi tavaly kezdtük el a marhahús-forgalmazást, lényegében ez az első évünk, amikor építkezünk. Nem könnyű, hiszen jelenleg különleges piaci helyzetben vagyunk a háború és a gazdasági ingadozás miatt, de azt tapasztalom, hogy napról napra fejlődünk. Sikerült eljutnunk oda, hogy hetente 15 állatot tudunk feldolgozni, aminek nagy részét próbáljuk értékesíteni. Vannak olyan hústermékek, amelyeket az emberek még nem nagyon ismernek, hiszen tudjuk, hogy a marhahúsfogyasztás nem olyan népszerű nálunk, mint a szárnyas- vagy a sertés-, ezért másképp is kezeljük ezt a helyzetet. El kell magyarázni a fogyasztónak, hogy a marhahús nem csupán karajból áll, hanem sok más, ízletes része van – oldalas, lábszár, farokcsont, szügy –, és ezekből rendkívül jó minőségű ételeket lehet készíteni.

Hogyan maradt el a hazai ételkultúrából a marhafogyasztás, és hogyan lehetne ezt visszahozni?

– Ahhoz, hogy az állatot tudjuk értékesíteni, tehát hogy levágásra kerüljön, beletelik 2 évbe. Ez hosszabb idő, mint egy szárnyas esetében. Nem olcsó, nem mindenki engedheti meg magának. Ugyanakkor a marhahúsnak az a különlegessége, hogy a piros húsok kategóriájába tartozik. Ennek a húsnak különleges előkészítési kultúrája van: több időbe telik a feldolgozás, néha 4-5 órát is felvesz az előkészítése, ellentétben például a szárnyashússal, amelyé sokkal gyorsabb. Tehát nagyon jó minőségű és különleges húsról beszélünk, amelyet inkább Nyugat-Európába exportálnak, ahol nagyobb a kultúrája. Ugyanakkor úgy látom, hogy javul a helyzet nálunk, nő az érdeklődés, többen próbálkoznak, vendéglők és szakácsok is. Én mindenképp pozitívan állok hozzá, és remélem, idővel egyre kedvezőbb lesz a helyzet.

A Nyárádmente Kistérségi Társulás és a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) 2020. szeptember 7-én írt alá támogatási szerződést az EGYÜTTMŰKÖDÉS A HELYI PIAC FEJLESZTÉSÉÉRT A RÖVID ELLÁTÁSI LÁNCOK ÉS HELYI TERMÉKEK INTEGRÁLÁSA ÁLTAL NYÁRÁDSZEREDÁBAN ÉS KÖRNYÉKÉN című projekt megvalósítására. A projekt része a Nyárádmenti Termék védjegymárka, amely az Európai Unió Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesz-tési Alapja (EMVA – FEADR) támogatásával valósul meg.