Csípán Emőke akár kuriózumszámba is mehetne: nem tipikusan női vállalkozást, pálinkafőző kisüzemet működtet. A vállalkozásról, a pálinka minőségéről és a szakmai helytállásról beszélgettünk a nyárádszentsimoni Csípán pálinkafőzde tulajdonosával.
Mit jelent számodra az, hogy helyi, úgy a termékeid szempontjából, és úgy is, mint vásárló?
Mindenképpen fontosnak tartom. Próbálkoztunk külföldön, pontosabban Magyarországon megalapozni a jövőnket. Nehéz volt. Akkor döntöttük el, hogy hazajövünk és itthon indítunk el egy vállalkozást. Én magam ritkán vásárolok üzletből, ragaszkodom a helyi dolgokhoz.
Mi a megfontolás a helyi mögött?
Tudom, hogy miből készült, és hogy ki készítette. Ez nem csupán egészségügyi szempontból fontos, hanem abból is, hogy támogatom a helyi termelőt, aki mondjuk, foci cipőt tud venni a gyerekének. Tudom, hogy itt marad a pénz és nem máshová megy el.
Mennyire nehéz nőként a pálinka szakmában érvényesülni?
Van macsóság ezen a területen határozottan, ez egy férfias szakma, ennek ellenére úgy gondolom, hogy egy nő is ugyanúgy meg tud tanulni bármit, képes bármire, mint egy férfi. Bármit meg tud valósítani, amit szeretne véghez vinni. Idővel bele lehet rázódni, igaz sokszor nehéz, úgy a beszállítók, mint a kliensek szemszögéből.
Mi a legnagyobb kihívás önmagad számára?
A legnagyobb kihívás az, hogy helytálljak. Sokkal jobban odafigyelek arra, hogy mit csinálok, nagy figyelmet fordítok a minőségre. Ebben benne van az is, hogy nőként is meg kell felelnem a szakmában.
Hogy érzed, mindig az aktuális év pálinkája jobb, mint az előző?
Nem feltétlenül jobb, nem így közelítem meg. Minden évben változik a gyümölcsök minősége, és nyilván ez nagyban befolyásolja. Nem mondhatnám azt, hogy jobb, azt sem, hogy rosszabb.
Hová szeretnél eljutni szakmailag? Tudna ebben segíteni mondjuk egy Nyárádmenti Termék logó?
Nem törekszem világhírnévre vagy babérokra. Szeretném megtartani ezt a vállalkozást, ezért dolgozom. Szeretném erősíteni a hírnevét, hogy jó legyen az, amit csinálok, most is, és tíz év múlva is. Úgy gondolom, hogy ha valaki egy egyesület része vagy egy nagyobb jónak a része, attól ő is jobbá válik. Ezt bárki nem érheti el, bárki ebben nem vehet részt.
